Utadra bocsájtunk Klaudia!
Szép neved dallama, akár, egy csengő hangja.
Kedves vagy és vidám, ezért hívlak így, pici lány!
Mosolyod oly elragadó, szemed fénye csalogató.
Huncut bájjal néztél reánk, s ha bánatunk volt, ettől elszállt.
Kezed alatt ég a munka, hol itt segítesz, hol ott, mint annak idején a kisdobosok.
Szeretünk, kis munkatársunk, ezért nehéz most elválnunk.
Egyik szemünk sír, a másik nevet, hisz tanulni mész, s ez oly merész!
Emberséget már tanultál. Okosodj hát, most ez, mi rád vár!
Legyél nagyon jó doktornő, segítőkész és megértő!
Számunkra űr marad utánad, de tudjuk, hogy a betegek már várnak!
Rögös út áll előtted, de mi bízunk benne, hogy Te vidáman teszed meg!
Kívánunk hát néked minden jót és egészséget!
Ne felejtsd el majd a Flexet, s gondolj ránk, ha szíved reszket!
Búcsúzzunk el most vidáman, ne hulljon könnyünk hiába!
S ha szemünk mégis megcsillanna, Boldogan nézzünk a holnapra!
A legjobb kollegáktól nekem! Köszönöm a sok szeretetet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése