2016. július 22., péntek



Utol nem érhetem
Szalad, szalad,
Meg nem áll –
Az idő…
2016. nyár

2016. április 28., csütörtök

Anyák napjára

Édesanya
Szavakkal mondhatatlan
Érzések a szívben. –
A kapocs oldhatatlan.
Melegség a lélekben,
Megtölti a hála. –
Nagy érték az életben.
A szeretet örökös,
Drága Édesanya. –
Egyetlen szó: köszönöm.

2016. április 25-27.

2016. április 11., hétfő

Hazafelé
Eddig féltem, most már jól tudom,
Az érzés elől nem futhatok,
mégis szaladok.
A csodákat élni akarom,
De nehéz szívemben tartanom,
messze rohanok.
Döntök, visszafelé indulok,
Ijedten állok, megtorpanok,
mégsem fordulok.
Gondolataim mérlegelem,
Legyőzöm lelkemben félelmem,
haza érkezem…

2016. április 7.

2016. március 7., hétfő

Miért?

Miért?
Ha szívedben feltűnik az érzelem,
Mi okból harcol ellene az értelem?
Miért dacol az ész, ha szerethet a szív,
Örök párbajt e kettő szakadatlan vív?
Eltakarja égkék szemed ragyogását,
Ha látom benne lelked zaklatottságát.
Miért alszik ki a lobogó heves tűz,
Ha a riadtság győz, és tőlem messze űz?
Ha láncokkal a félelem fogságba dönt,
Törhetetlen lesz a kapocs, mi hozzám köt?
Miért vagy egyszerre velem és nélkülem,
Mondd, miért ejt így rabul a rémület?

2016. március 7.

2016. február 27., szombat

Lételemem a tánc

Legyen tánc!
Ha meghallod azt, hogy salsa vagy bachata, mi jut eszedbe? Az emberek többségének ilyenkor a fűszeres szósz képe dereng, vagy teljes homály fedi a kifejezéseket, de van egy egyre növekvő számú csoport, akire ezek a szavak olyan hatással vannak, mint másra a drogok.
A salsa Kubából származó, rendkívül dinamikus és ösztönök által vezérelt latin tánc, melynek szépsége a forgásokban és különböző összetett figurákban rejlik, ennek sokkal lágyabb, érzékibb párja a Dominikából elterjedő bachata, amiben a csípők lengése és a karok mozdulatai a leghangsúlyosabbak.
Bár Pécsett, egyetemi szinten még mindig kevesen vagyunk jelen a tánc világában, mégis azt mondhatom, hogy a fiatalok is egyre nagyobb számban bővítik a táncoslábú közösséget. Mit is jelent nekünk ez a fajta testmozgás, milyen hatással vannak jellemünkre, hétköznapjainkra és tanulmányainkra az általa felkínált lehetőségek? Saját és hallgatótársaim tapasztalatai, érzései alapján igyekszem betekintést nyújtani ebbe a latin temperamentummal fűtött világba.
Pécsett ebben a stílusban négy-öt féle klub tanfolyamai közül lehet válogatni különböző nehézségi szinteken (az abszolút kezdőtől a haladóig), de bármelyik csapat mellett dönt is az ember, kisebb apróságokat eltekintve ugyanazt kapja.
Mit is ad a latin tánc?
Közösséget kovácsol. – Azt tapasztalom, hogy a táncos társaságok befogadóak, általában nyitottak, felszabadultak és a nevetés is mindig garantált, egy helyen megfér a fiatal egyetemista és a korosodó nyugdíjas is, könnyen szert lehet tenni új ismeretségekre, barátokat találhatunk és szorosabb kapcsolatok kialakulására is van esély.
Lenyűgöz. – Majdnem minden hónapban sor kerül egy egész estés, éjszakába nyúló rendezvényre. Ha éppen nem vagyok a parketten, szeretem csak úgy nézni, ahogy a többiek mozognak. Kicsit olyan az egész, mint a filmekben, a felfokozott hangulat, a pörgős dallamok, a fülledt teremben suhanó párok látványa mindig azt az érzetet kelti bennem, hogy akár Kubában vagy Dominikán is lehetnénk.
Segít a stressz kezelésében. – Ha rossz pillanatainkat éljük meg, a gondok elől elmenekülhetünk órára, ott elfelejtjük, hogy előtte mi bántott. A tánc kikapcsol, közben csak a mozdulatokra összpontosítunk, az elméből kiürülnek a rossz gondolatok, a zene lüktetése felráz vagy elandalít, ahogy a ritmus átjárja a testet, úgy szűnnek meg a problémák által okozott görcsök.
Felfrissíti a szellemet. – Ha megtaláljuk az egyensúlyt a kötelességek és a szabadidős tevékenységek között, akkor a könyvek, a fojtogató tanulnivaló, és a pattanásig felgyülemlő feszültség ellen kitűnő orvosság lehet a kiadós mozgás. A figurák megvalósítása közben a test elfárad, a fizikai kimerülés után újult erővel lehet visszaülni az elsajátítandó anyagmennyiség fölé és könnyebben megy a tanulás.
Szabadság. – A latin táncokból fakadó ösztönösségnek köszönhetően ez a tevékenység nemcsak önfeledt szórakozást nyújthat, hanem az önkifejezést, önmegvalósítást is elősegíti. Mivel nem mindenki egyforma, az alaplépéseken kívül nincsenek előírva szigorúan követendő kombinációk, a táncos kihasználhatja a zene adta lehetőségeket, személyre szabhatja a mozgást és különböző motívumokkal kedvére díszítheti a figurákat.
Bizalmat és önbizalmat ad. – Amikor belecsöppentem a táncórák forgatagába, azt vettem észre, hogy a hölgyeken látni, tisztában vannak vonzerejükkel függetlenül attól, melyik korosztályba tartoznak. A szépség kortalan és a kisugárzásban rejlik, a tánc segít ezt felfedezni azzal, hogy ad egyfajta magabiztosságot. Ha ez megvan, a nő könnyen vezethetővé válik a táncban, mert már nem fél közel engedni a partnerét, kétségek nélkül fordul hozzá és rá meri bízni magát, odaadva neki az irányítás jogát.
Két éve, hogy elkezdtem ezeket a mozgásformákat elsajátítani és ennek a világnak a részévé váltam, azóta lételememmé vált a tánc. Ma már nem tudom elképzelni úgy a napjaimat, hogy ne találjak alkalmakat arra, hogy a zenével eggyé válva hódolhassak ennek a szenvedélyemnek, és ha nélkülöznöm kell az órákat, kimarad egy hosszabb időszak, akkor valóban azt érzem, hogy elvonási tüneteim vannak. A tánc által személyiségem formálódott, gyakrabban nevetek, megtanultam hinni magamban és másokban, türelmet gyakoroltam. Egy szóval boldogabb vagyok, amióta a tánc az életem alkotóeleme, ezért mindig azt mondom, hogy legyen tánc! (legalább hetvenéves koromig).

(A cikk nyomtatásban megjelent a Pécsi Tudományegyetem EHÖK Magazinjának februári számában.)




2016. február 23., kedd

Olvasónapló

Lakatos Levente – Szeress jobban!
Több éve tartó munkássága ellenére Lakatos Levente nevére még csak néhány hónappal ezelőtt figyeltem fel, mivel közösségi oldalakon és médiafelületeken egyre többször botlottam bele egy-egy idézetébe, és lányok ezrei áradoztak könyveiről.

Érdeklődésemet felkeltve elhatároztam, hogy részt veszek Az én sztorim c. előadásán és személyesen próbálok meg utána járni, mire ez a nagy hűhó a fiatal újságíróból vált író körül. Arra számítottam, hogy egy önbizalomtól túlcsorduló, magabiztos férfit fogok látni, ehelyett egy közvetlennek tűnő, mégis távolságot tartó, visszafogott fiatal felnőttel találkoztam, akinek nagyon jó marketingfogásai vannak arra, hogyan is nyerje el a tini lányok hódolatát. Bár az elvárásaimat felülmúlva kellemesebb volt az estje, az előadás mégsem győzött meg, így egyre nagyobb vágyat éreztem arra, hogy megvegyem legújabb könyvét és rájöjjek, mivel érte el, hogy összesített eladási listákon a top tízbe kerülhetett.
Lássuk, mit is hozott össze Lakatos Levente a Szeress jobban című kötetében!
A regényhez szkeptikusan, kritikus szemmel álltam, mert tartottam attól, hogy csak egy jól bereklámozott, népbutító olvasmányt vettem a kezembe, amin csak a kíváncsiságom kielégítése miatt fogok túlesni, de szórakozást nem fog nyújtani. Ez a hipotézisem az első fejezetek betűinek átböngészése után beigazolódni látszott, meg is fordult a fejemben, hogy nem olvasom tovább, mivel a cselekmény egy intim jelenet leírásával indul, a közönségesség határát súrolva, trágár kifejezéseket sem mellőzve, ami valószínűleg a célközönségből szimpátiát, viszont belőlem megrökönyödést váltott ki.
A történet két szálon fut. Az egyik a korábban botrányos életet élő, problémái és múltja elől New Yorkba menekülő huszonéves Barbi jó útra térését és boldogság-keresését fejti ki, a másik pedig a lány Magyarországon élő volt iskolatársának és barátjának, a megbántott, homoszexuális Krisznek az utazását meséli el. Annak ellenére, hogy ez egy előbbi kötet folytatása, az író ügyesen beleszőtt visszautalásainak köszönhetően az új olvasók sem pislognak értetlenül a történések felett. Ahogy kibontakozik a cselekmény, egyre izgalmasabb részleteket fedezhetünk fel, a könyv felénél azon kaptam magam, hogy kíváncsian várom, mi történik a szereplőkkel és magával ragadott a történetük, azonban kisebb fordulatoktól eltekintve kiszámítható volt a végkifejlet. A cselekmény paletta széles, az illegális küzdősportoktól, az emberekkel kereskedő bűnbandákon át, a titkos nyomozáson és gyilkosságokon keresztül minden előfordul, mindez romantikus, érzéki és intim jelenetekkel fűszerezve.
A szálak csak annyira kuszálódnak össze, hogy még kibogozhatóak legyenek és izgalmassá tegyék a regényt. Az események előre haladtával egyre mélyebben nyerhetünk belátást a karakterek lelkébe, így derül fény a bennük lejátszódó folyamatokra és fedik fel a rejtett titkaikat, az egyik főszereplő kapcsán még a homoszexuálisok érzelmi világából is ízelítőt kaphatunk. Az író kérdésekkel világít rá a felmerülő lélektani nehézségekre, amivel az olvasót is arra sarkallja, hogy saját helyzetét megfontolja, ezáltal nemcsak regényben feltűnő jellemek esnek át fejlődésen és vonnak le tanulságokat a körülöttük kialakuló helyzetekből.
A könnyed hangvétel ellenére a szavak nem minden esetben alkotnak olajozottan összefüggő szerkezetet, a mondatrészek nem mindig következnek egymásból, ebből kifolyólag egy-egy szövegrészlet a megértés érdekében újraolvasásra szorul, ami törést okoz a gördülékenységben. A könyv egyik erőssége a benne megbúvó humor, a párbeszédeket és leírásokat szellemes megjegyzések szövik át, néhol pimaszsággal megspékelve, így csalva mosolyt az olvasó arcára. Az író talán a kelleténél többször használ idegennek tűnő vagy ritka kifejezéseket, sokszor összevon nem összefüggő, egymásra nem hajazó szószerkezeteket, amivel a szinesztézia látszatát törekszik kelteni, mégis bugyután hangzanak és a visszájára sülnek el az effajta próbálkozásai. Véleményem szerint beleesik abba a hibába, hogy mélyen szántó gondolatokat akar megfogalmazni, és ezekből általános bölcsességeket szeretne kihozni, mégis csak alacsony színvonalú közhelyeket sikerül kimondani. A banális sorok között elszórt gyöngyszemekként olykor megcsillan egy-egy igazán értékes mondat, ami elgondolkodtatja a könyvet bújókat.
Összességében az eleinte felmerülő szkepticizmusom ellenére, a végére a regény kellemes csalódássá vált, mert nem egy lehengerlő és mély nyomot hagyó olvasmány, de többet adott, mint amit feltételezéseim alapján jósoltam volna.
(A cikk nyomtatásban megjelent a pécsi EHÖK Magazin februári számában)

2016. február 22., hétfő


Vallomás
Szívem titkait feltárni
Egyelőre nem merem,
Rejtem, igyekszem elzárni –
Elfedett lelkem remeg,
Takarom, mégis hagyom látni,
Leplem lassan leengedem,
Eresztem érzéseim szállni,
Kiáltok, nem várva feleletet.

2016. február 22.