Az
Alma mater büszkeségei I. – interjú Fodróczi Vilivel
A
Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara hosszú évekre visszatekintő múlttal
rendelkezik, épületeit régóta hallgatók zsibongása tölti be, a padokat ezrek
koptatták már. Manapság egyre több olyan tehetség van, akik Karunk hírnevét
öregbítik azzal, hogy az egyetemi évek alatt sikereket érnek el, és innen, az
„alma mater”-ból a nagybetűs életbe kilépve is bizonyítják, mekkora ugródeszkát
jelent ez az intézmény.
Fodróczi Vilmos,
pécsi származású másodéves rekreációszervezés és egészségfejlesztés szakos
hallgató, a kajak-kenu sportág feltörekvő tehetsége és Egyetemi Országos
Bajnokunk. Nekem jutott az a megtiszteltetés, hogy eddigi sikereiről és
jövőbeni terveiről beszélgessek vele.
Több sportágban kipróbáltad már magad. Mi
vonzott a kajak-kenuhoz?
Leginkább a
természet és a legjobb barátom. Ő hívott engem először kajakozni, így adott
volt, hogy kipróbálom. Előtte atlétikáztam és vízilabdáztam, utóbbinál megszűnt
a szakosztályom, ezért megkíséreltem az atlétikát kisebb-nagyobb sikerekkel,
aztán jött a lehetőség, hogy belevágjak ebbe a sportágba, és gondoltam, miért
ne.
Mennyit edzel és hogyan áll össze egy
edzésprogram?
Változó. A
kajak-kenu tavaszi-nyári sportág, inkább az a hangsúlyosabb, akkor vagyunk
vízen. Heti tizenöt edzésünk van, ebben nemcsak kajakozás szerepel, hanem
mellette erőnlét javítás és futás is, mivel sprintszámokban vagyok jó, és ahhoz
elengedhetetlen, hogy jó kondiban legyek.
Mennyire egyeztethető össze egyetemi
tanulmányaiddal az edzés?
Elég nehezen, a
téli időszak kicsit húzósabb is, mert ilyenkor pluszban van úszás, gyógytorna
és masszőr is. Az egyetem rengeteg mindenben segít, van lehetőség egyéni
tanrendet kérni, ami az előadásokra vonatkozik. Múlt évben indult egy mentorprogram
sportolók részére, amit a Sportiroda hirdetett meg, ők azon dolgoznak, hogy a
gyakorlati órákat is le tudják igazolni, ha ez szükséges.
Miért választottad az Egészségtudományi
Kart a Természettudományi Kar után?
A TTK-n
hulladékgazdálkodásra jártam, amit tavaly elvégeztem. Egyik kislány apukája,
Melczer Csaba itt tanít és ő ajánlotta ezt a szakot, hiszen a
rekreációszervezés kapcsolódik a kajak-kenuhoz.
Pécsett élsz, mégis ebben a városban
tanultál tovább. Mi ennek az oka?
A családom és a
barátaim is itt vannak. Amikor elkezdtem kajakozni többen kezdtek velem együtt,
jó társaság alakult ki. Akkor úgy gondoltam, hogy emiatt érdemes itt maradni.
Mennyiben különböznek a hétköznapjaid a
többi hallgatóétól?
Nagyon sok
lemondással jár. Látom, hogy a csoporttársaim hétről hétre elmennek bulizni,
ezt én nem tehetem meg, maximum csak a pihenő időszakomban, szeptemberben és
októberben. Utána már jön téli felkészülés, aztán tavaszi meleg vízi edzőtábor
külföldön, nyáron pedig folyamatosan edzések vannak. Kisebb programok, mint
például a billiárdozás és kártyázás beleférnek, de a bulik tényleg kimaradnak,
amit bánok is, meg nem is.
Milyen gyakran méretteted meg magad és
milyen típusú versenyekre jársz?
Nyáron hétről
hétre, a szezon áprilisban indul el és augusztus végéig tart. Vidék- és magyar
bajnokságokra járok, két éve megrendezésre került az Univerziade – ez az
Olimpia után a második legrangosabb esemény –, ahova az összes egyetemről
jöttek sportolók.
Mi volt a legmeghatározóbb élményed eddig?
Az Univerziade.
Elmondhatatlan élmény volt látni, hogy mekkora közönséget vonz egy ilyen
rendezvény, hatalmas szurkolótáborokat alakítottak és teljesen más érzés úgy
versenyezni, hogy nemcsak tíz ember néz, hanem mondjuk tízezer.
Mit tekintesz az eddigi legnagyobb
sikerednek?
Szintén az
Univerziadet tudnám felhozni, illetve ebben az évben léptem a felnőtt
kategóriába és az utolsó versenyen, a Magyar Bajnokságon 5. helyezett lettem,
ami elég jó eredménynek számít elsőéves felnőtt sportolóként.
Mi a célod ebben a sportágban?
Mint minden
sportolónak, aki komolyan veszi, az Olimpia. Ezen kívül, hogy minél több
világversenyen vehessek részt, szeretném kipróbálni magam európa- és
világbajnokságokon. A cél, hogy nemzetközi versenyeken a legjobb eredményeket
érjem el.
Mik a jövőbeni terveid, a sportra
koncentrálnál vagy a szakmai területre fektetnéd a hangsúlyt?
Úgy gondolom, hogy amíg
fiatal vagyok, a szüleim segítenek és állnak mögöttem támogatók, addig a sport
az első, de mindig kell egy „B”-terv, ezért igyekszem a legjobbat nyújtani az
egyetemen is, hogy ha véget ér a kajak-kenu pályafutásom, akkor el tudjak
helyezkedni. Később a rekreációval szeretnék foglalkozni, mert nagyon tetszik
ez a terület, és leginkább tömegeket mozgatnék meg.
Mi az, ami ösztönöz, mi hajt előre?
Ez nagyon komplex.
Magamnak és másoknak is bizonyítani akarok. Ha ennyi energiát belefektettem,
akkor szeretném, ha meglenne ennek az eredménye is. Az edzőimnek,
támogatóimnak, tanáraimnak, szüleimnek és a barátnőmnek meg akarom mutatni,
hogy nem véletlenül hiányzom, nem elvesztegetett idő, amit nem velük töltök,
hanem komolyan veszem a sportolói hivatásom.
Köszönöm a beszélgetést, sok
sikert kívánok a továbbiakban!
