2013. május 18., szombat


Viharos éjszaka
Vihar volt azon az éjszakán.
Villámok fénye töltötte be a szobát.
Mennydörgés zöreje törte meg a csendet,
Az ablakot verték az esőcseppek…
Sokáig szótlanul néztük egymást,
Hallgattuk a természet dalát órákon át,
Zenéje teljesen átjárt minket,
Nem is fogtuk fel, velünk mit tett.
Láthatatlan erők vonzottak egymáshoz,
Valóra vált egy rég vágyott álom…
S ahogy az égi háború elcsendesült,
A pár hajnalban elszenderült…

2013. május 4., szombat

Eső nélkül nincs szivárvány


Vihar
Tiszta égbolton feltámadó fekete fellegekből apró esőcseppekként zúdítja rád félelmetes, de frissítő élményét. Mennydörögve és villámokat szórva emlékeztet az összes elhibázott döntésedre, szelével felkavarja szürke, poros kis hétköznapjaidat. Te meg csak állsz, hatalmába kerítve elviseled és várakozol, hogy elcsendesüljön. Aztán amilyen hirtelen jött, el is vonul, de hogy ne hiányozzon és tudd, hogy jót tett neked – szivárvány képében csókot dob és visszakacsint rád egy fehér felhő mögül.

Újra Confabula :)

Gyönyörűséges Fruzsim a címlapon :)



Interjú Reglődi Dórával :)
interjú folyt.
Öltözz pirosba! - A Szemem Fénye Alapítvány támogatása
Az újság további részletei: A Confabula facebookos oldalán :) Kellemes olvasgatást, jó szórakozást! :)

2013. május 3., péntek


Sorsszerűség?
Kiszámíthatatlan, megfejthetetlen, talán folyton folyvást változó vagy a kezdetektől fogva kőbe vésett. Egymástól független, mégis egybe eső dolgok – szinte bekövetkezhetetlen esélyű véletlenek egész sora. Emberek, kikkel életünk ösvényei akaratlanul kereszteződnek, de ösztönösen fontossá válnak.  Elsodródunk, ám egy erő nem engedi, hogy elváljunk, nem felejtjük egymást – valamiért összetartozunk. Előreláthatatlan események, pillanatok, melyeket nekünk kell apró darabokból egy teljes képpé formálni, mégsem befolyásolhatjuk, hogy milyen sorrendben kapjuk meg a hiányzó képkockákat. Alakíthatunk, pedig mégis tehetetlenek vagyunk. Véletlen? Végzet? Ki tudja…