Csak egy pillanat…

Üres minden, mert nem vagy velem,
A világ színtelen, szürke Nélküled.
Most egyedül, magányosan vagyok,
Hogy itt vagy, csak álmodhatom.
Behunyom szemem, Téged látlak,
Melletted minden dolog vidámabb.
Álmom csodás, szinte valóságszerű,
A kép melyet látok egyszerűen gyönyörű.
Ketten vagyunk, egy felhőn ülünk,
És valamin felszabadultan nevetünk.
Kezed kezemhez lassan hozzáér,
Édes csókod még mindig a számon ég…
De rá kell jönnöm, álmom csak egy pillanat,
Mely a nagyvilág zajától sajnos elszalad.
A kép elszáll, muszáj felébrednem,
Hogy láthatlak majd, csak remélhetem.