Jog az ítélethez?
Egy kislány a szeretetszolgálattól ruhát kap. Kicsit kopott, lehet, hogy foltos is, de márkajelzés van a pulóveren. Ez elég ahhoz, hogy megalázzák, amikor elmegy benne az iskolába. Letépik róla az osztály előtt a felsőt, mondván: biztos lopta.
Felcseperedve, felnőtt fejjel, állás interjúra megy a fiatal nő. A táblán ez áll: „Eladót felveszünk!” A jelentkező hölgynek van végzettsége és tapasztalata is. Mégis elutasítják. Ránéznek - barna a bőre - és a főnök azt mondja: „Nincs felvétel”, holott neki a származása miatt sárga az arca.
Az iskolában külön ültetnek. A hipermarketben a biztonsági őr jobban figyel rád, mint a többiekre. Helyi kistelepülésen munkát nem kapsz a hivataltól…
Mi ez, ha nem megkülönböztetés?
Mosolyogsz egy olyan világra, amely már születésedkor megbélyegez, csak azért, mert sötétebb a bőröd vagy onnan származol, ahonnan. Gyerekkorod óta egy béklyót húzol magad után. Levetned ezt a súlyt, és kitörnöd nagyon nehéz, erőt mérő megpróbáltatás. Mert senkit nem érdekel, hogy rendes családból származol, hogy tisztességre neveltek, értelmes vagy, tanulni akarsz, becsületesen élsz, munkáddal hasznos dolgot szeretnél tenni, segíteni akarsz és azoknak az életét is meg akarod menteni, akik téged lenéznek és kirekesztenek…
Ismerj, és úgy ítélj! (Bár te is csak ember vagy…)
2012. április 5.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése