Tibikére emlékezve

Sírodnál

Több mint egy év elszállt már,
Mióta angyallá változtál.
De hiányod még mindig fáj,
Fejünket lehajtva állunk sírodnál.

Felfoghatatlan a veszteség,
Hogy pont Téged vett el az ég…
Néha még elkap a remény,
Hogy rémálom volt az egész.

De itt állunk megrökönyödve,
Mert elhagytál minket örökre.
Nem jössz vissza erre a földre,
Az életben nem látunk már többet…

Olyan hihetetlen, mégis igaz,
Nem találunk e fájó sebre vigaszt,

Csak állunk csendben, egy könnycsepp lepereg –
Őrizzük emléked, míg a felhők felett leszel.

2014. december 25.